Győr
A térségnek a történelem során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a védő mellé polgárváros is települt. körül fennhatóság alá került, majd az szállták meg. Az avarok uralmát a törték meg. A megjelenő ilyen népességet talált. Az idején és építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette,az élén. A vár – fekvésénél fogva – a menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye és később piaca lett. Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen a követően. A időben a védő volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a. 1594-ben a hatal láttán az olasz és német várőrség – szabad elvonulás mellett – a várat feladta (a haditörvényszék várkapitányt halálra ítélte és lefejeztette). Három és fél év után 1598-ban foglalta vissza a kor két kiváló hadvezére, . A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza. Az ipar keretekben szerveződött. A város korszerűsítése csak az 1660-as években kezdődhetett meg. A 17. és a a katonák helyébe és iparosok költöztek, hogy felépítsék egyik legszebb városát. emelte. 1809. június 14-én, a következményeként a város a napóleoni francia sereg kezére került, Eugène Beauharnais tábornok, itáliai alkirály foglalta el, ésaugusztus 31-én személyesen is felkereste a várost. Napóleon a csapatai által megszállt Nyugat-Magyarország székhelyének szánta Győrt, és gróf Narbonne tábornokot jelölte ki, Győr székhellyel a megszállt nyugati magyar megyék kormányzására. Az osztrák uralkodóházzal kötött béke nyomán a franciák 1809 novemberében kiürítették a várost. szóló 1990. évi LXV. törvény szerint megyei jogú város. Így területén – a megfelelő eltérésekkel – saját hatáskörében látja el a megyei közigazgatási feladatokat. A megyei jogú státus a megyétől való formális függetlenséget jelenti. A , illetve annak lehetőségét az egyeztetőbizottságban és a városnak a megyei fejlesztési tanácsban való tagsága nyújtja.